Skip navigation

Portal into a Timeless World

Service

Petőfi Múzeum - Aszód

Specifications

Keywords

Sep

Costumes, Metalworking, Boot-makers, shoe-makers, Other

Geographical area

Sep

Pest

1931-től az államosításig (1948) az evangélikusok fiúinternátusnak használták, majd az új hatalom szükséglakásokat alakított ki benne. 1958-tól az aszódi járás múzeumaként, majd a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága megszervezését követően (1962) a szervezet egyik tájmúzeumaként gyűjti, őrzi a Galga mente értékeit. Gyűjtőterülete a nevezett kistáj egésze (Acsától Zsámbokig, összesen 19 település). Gyűjteménye régészeti, történeti, néprajzi és képzőművészeti tárgyakból áll. Jelentős könyv- és fotótárral rendelkezik. A Galga mente műemlékvédelmének központja, múzeumi szakhatóság és közművelődési centrum. Szakmai felügyeletet gyakorol a 6 - Dány, Galgamácsa, Iklad, Tura, Verseg, Zsámbok - falumúzeum fölött.
 
A Galga mente című állandó kiállítás, melyet 1984-től tekint-hetnek meg a látogatók, keresztmetszete a múzeum gyűjteményének. Az azóta a múzeum gyűjteményébe került jelentős tárgyakat a raktárakban őrzik. Bemutatásukra az időszaki kiállítások alkalmával kerül sor, illetve a leendő új állandó kiállítás díszeiként szerepelnek majd.
 
A kiállítás első terme a fogadóterem. Itt tekinthető meg a hónap műtárgya és a legújabb értékes szerzeményeket, együtteseket bemutató enteriőr.
 
A második teremben Aszód kőkori történetét mutatja be a kiállítás. Két fontos kőkori kereskedelmi útvonal metszéspontjában alakult ki a múzeum fölötti dombtetőn az a kőkori "metropolisz", melyet az ún. lengyeli kultúra embere népesített be. Az európai hírű település és temető régészeti feltárására a hatvanas évek elejétől került sor. Folytatását anyagi nehézségek akadályozzák. A bemutatásra került használati tárgyak, ékszerek, a temetkezés szokásai és módjai mellett a legbecsesebb tárgy az a kultúrtörténeti kuriózumnak számító madártestű emberlábú edény, mely a földi és a túlvilági létet szimbolizálja, ezáltal nyújtva képet a mintegy hatezer évvel ezelőtt élt nép gondolatrendszeréről.
 
A harmadik terem a Galga mente történetét a bronzkortól a középkor végéig mutatja be. Többek között érdekes látnivalót kínálnak a különféle méretű és funkciójú bronzkori urnák, a vaskori fejedelmi diadém és a dányi avar kori aranylelet.
 
A negyedik terem a mezőgazdaság fejlődését követi nyomon a XVIII. század elejétől a XX. század első feléig. Részletesen bemutatásra kerül a Galga mente újratelepülése. A terem a földművelés, az állattenyésztés és a szőlőtermesztés használati tárgyain keresztül eleveníti föl az egykori gazdasági élet mindennapjait. Egy külön tárló az 1848/49-es forradalom és szabadságharc helyi eseményeivel foglalkozik.
 
Az emeleti első terem a Galga mente ipari fejlődését mutatja be. Stilizált környezetben került kiállításra egy aszódi kovács- és cipészműhely. Értékes az 1753-as sárkányfejes fujtató, Aszód XVIII. századi távlati képe a csizmadiák céhlevelén és a mezőváros pecsétnyomata.
 
Az emeleti második-harmadik teremben a Galga mente sokszínű népviseletét tekintheti meg a kedves látogató. Az öltözet a paraszti társadalomban sokféle állapot, helyzet kifejezője. Elsősorban a női viselet fejezte ki igen árnyaltan, a különböző településeken hasonló módon, de mégis más-más formában, színben, motívumban az életkort, a családi állapotot, rangot, gazdagságot. A Galga mente viseletkultúrájának híre jóval túlmutat az országhatáron. Kialakulására a palóc hatás mellett a szlovákok és németek hagyományai hatottak. A gazdagon díszített kendők, főkötők, szoknyák mellett figyelemre méltó az 1792-ből való kelengyésláda.
 
A negyedik terem Petőfi aszódi diákoskodása emlékeit, Petőfi rokonsága - a Petrovics- és Hrúz családok - Aszód környéki vonatkozásait, valamint a Petőfi Gimnázium történetét tárja a látogatók elé. Igen értékes az egykori latin iskola fennmaradt anyakönyve, a Matricula, melyben Koren István kézírásával látható Alexander Petrovics, azaz Petőfi aszódi diákoskodásának eredménye.

The correctness of the information above is not guaranteed by the ETNOFOLK Portal.